Az oldalon: A jövőért cserben hagyott földterületek és a környezetvédelmi forradalom

Magyarországon a városi határok mögött, a lakónegyedek és ipari zónák között számos olyan terület marad meg, amely a városi fejlődés szempontjából „az oldalon” van. Ez a „maradványföld” – a városi tervezés és a gazdasági stratégia szempontjából nem igényelő, de a természet és az ökológiai rendszerek számára fontos területek – egyre nagyobb figyelmet kelt. A 2020-as években már több mint 1000 hektáros területet tartottak számon Magyarországon, amelyek a városi területen belül, de a hivatalos használati céloktól távol állnak. Ezek a „zöld övezetek” nemcsak a városi életet szimuláló, hanem a környezetvédelmi célokat is szolgálják, bár a hatóságok gyakran nem ismerik fel őket hivatalosan.

Az egyik legjelentősebb példa a budapesti 14. kerületben található „Földalatti Zöld Övezet”-ek, amelyek a városi tervezési szabályzatok szerint nem engedélyezett növénytermesztésre és természetvédelmi területekre utalnak. A 2023-as adatok szerint már több mint 500 hektáros területet foglalták magukba ezek a „zöld övezetek”, amelyekben több mint 300 faj növény és állat él. A területek főként a városi kereskedelmi és lakónegyedek között helyezkednek el, és gyakran a városi tervezési szabályzatok által „nem használható” területként vannak jelölve. Ennek ellenére ezek a területek már több mint 15 év óta működnek, és a helyi közösségek és környezetvédelmi szervezetek aktív részvételével alakulnak ki.

az oldalon a városi fejlődés és a természetvédelmi célok között a „tükörkép”-ként működő területeket jelenti. Ezek a területek a városi területen belül, de a hivatalos szabályok szerint nem használhatóak, de a természetvédelmi és a környezetvédelmi céloknak megfelelő környezetet biztosítanak. A 2022-es adatok szerint Magyarországon már több mint 80%-os növekedést mutatott a zöld övezetek területere, és a következő 5 évben további 20%-os növekedés várható. Ennek ellenére a hatóságok gyakran nem ismerik fel hivatalosan, és a városi tervezési szabályzatok szerint nem engedélyezett tevékenységek folytatása miatt a területek gyakran veszélyeztetettek.

A környezetvédelmi forradalom egy része az ezekben a területeken folytatott, informális természetvédelmi tevékenység. A helyi közösségek és környezetvédelmi szervezetek már több mint 10 év óta dolgoznak ezekben a területeken, és már több mint 50 új növényfajt és állatfajt fedeztek fel. A legjelentősebb példa a „Vöröshegyi Zöld Övezet”-ek, amelyek már több mint 20 év óta működnek, és már több mint 100 új fajot fedeztek fel. Ezek a területek már több mint 15%-ot tesznek ki a városi területből, és a következő 5 évben további 20%-os növekedés várható.

Az egyik legnagyobb kihívás az ezekben a területeken folytatott tevékenység hivatalos felismerése és támogatása. A hatóságok gyakran nem ismerik fel hivatalosan a természetvédelmi tevékenységeket, és a városi tervezési szabályzatok szerint nem engedélyezett tevékenységek folytatása miatt a területek veszélyeztetettek. Ennek ellenére a környezetvédelmi szervezetek és a helyi közösségek aktív részvételével már több mint 100 új fajot fedeztek fel ezekben a területeken. A következő lépés a hivatalos felismerés és támogatás, amely a városi fejlődés és a természetvédelmi célok között egy új, harmonikus módszert fog létrehozni.

Az 1990-es években még nem léteztek ilyen területek Magyarországon, de azóta már több mint 1000 hektáros területet foglaltak magukba ezek a „zöld övezetek”. Ezek a területek már több mint 15%-ot tesznek ki a városi területből, és a következő 5 évben további növekedés várható. A legjelentősebb kihívás az ezekben a területeken folytatott tevékenység hivatalos felismerése és támogatása, amely a városi fejlődés és a természetvédelmi célok között egy új, harmonikus módszert fog létrehozni. A következő lépés a hivatalos felismerés és támogatás, amely a városi fejlődés és a természetvédelmi célok között egy új, harmonikus módszert fog létrehozni.

A környezetvédelmi forradalom egy része a „zöld övezetek” létrehozása és fenntartása. Ezek a területek már több mint 20%-ot tesznek ki a városi területből, és a következő 5 évben további növekedés várható. A legjelentősebb példa a „Vöröshegyi Zöld Övezet”-ek, amelyek már több mint 20 év óta működnek, és már több mint 100 új fajot fedeztek fel. A hatóságok és a környezetvédelmi szervezetek együttműködésével már több mint 100 új fajot fedeztek fel ezekben a területeken.

• Magyarországon már több mint 1000 hektáros „zöld övezet” területet tartottak számon 2023-ban, amelyek a városi területen belül, de hivatalos használati céloktól távol vannak.
• Budapest 14. kerületében már több mint 500 hektáros területet foglaltak magukba ezek a zöld övezetek, amelyekben több mint 300 faj növény és állat él.
• A 2022-es adatok szerint Magyarországon már több mint 80%-os növekedést mutatott a zöld övezetek területere.
• A „Vöröshegyi Zöld Övezet”-ek már több mint 20 év óta működnek, és már több mint 100 új fajot fedeztek fel.
• A hatóságok gyakran nem ismerik fel hivatalosan a természetvédelmi tevékenységeket, ami miatt a területek veszélyeztetettek.
• A következő 5 évben várható további 20%-os növekedés a zöld övezetek területere.